| észrevételeim
   vannak

| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm

A Kalotaszeg repertóriumról

Összeállította:

Jankó Tünde

I. Bevezetés

Dolgozatom tematikus bibliográfia. (...) Elsődleges bibliográfia, mert eredeti dokumentum áll a feldolgozás alapjául. Dokumentum­típusát tekintve pedig folyóirat-bibliográfia.

E tematikus bibliográfia a Kalotaszeg folyóiratban megjelent anyagot tartalmazza. Az anyagot szinte egészében a Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban találtam meg. (...)

A dolgozat 4 részre oszlik, beleértve a bevezetőt is. Mivel szinte lehetetlen a Kalotaszeg folyó­iratról úgy beszélni, hogy a kalotaszegi nép történetéről, néphagyományairól, területi sajátossá­gairól ne ejtsek néhány szót, ezért a II. fejezet ezzel a témakörrel foglalkozik. A Kalotaszeg folyóirat valójában a kalotaszegi nép tükre, amelyben láthatjuk történelmét, közügyeit, mindennapi gondjait.

A III. rész a Kalotaszeg folyóirat létezését, elindulását, szerkesztőit, létrehozóit, céljait ismerteti, valamint a megjelenését évek szerinti csoportosításban, s a folyóirat történetét. Így először az 1890-1891-es kiadásról, majd az 1912-es kiadásról, végül pedig a 1990-2000 éveket felölelő kiadásokról lesz szó. Ezt a fejezetet 4 alfejezetre osztom, a 4-ik pedig a cikkek jellemzését tartalmazza.

A IV. fejezet magában foglalja a tulajdonképpeni bibliográfiát, amely a legnagyobb terjede­lemmel rendelkezik. Ezenkívül 4 indexet tartalmaz: kulcsszó, szerző, folyóirat, megjelenés.

II. Kalotaszeg története

Kalotaszeg Erdélynek egyik sajátosan egyedi és különleges része, Kolozsvártól Csúcsáig terjed, a Gyulai havasok, a Vlegyássza, a Meszes-hegyek határolják, s kultúrájának különleges­sé­géről híres.[1]

Sebestény Kálmán történész említi a Kalotaszeg folyóirat 1999. áprilisi számában, hogy Kalotaszeg három területre oszlik fel: Felszegre (Vlegyássza alatt), Alszegre (az Almás patak völgyében) és a Nádas-mentére (Kolozsvár közelében).

Kalotaszeg latinul Kalotae agulus, s Kolozs vármegye nyugati részén terül el.[2] Kalotaszegen, Erdély vidékei közül leghamarabb települt meg a magyarság. A honfoglalók elfoglalták a stratégiai szempontból fontos Sebesvárat, és ottan erődítmény építettek ki. Benkő József szerint e vidék a nevét a Kalota faluról kapta, de az a kérdés, hogy a Kalota falu honnan kapta e nevet, még nem tisztázott. Benkő a magyar honfoglalás eseményéhez köti. Szerinte Tuhutum vezér, Árpádtól a vezérek fejedelmétől engedély szerezve a hadakozásra, legyőzte Gelout, Erdélyt saját hatalma alá vetette. Az ütközet e vidéken ment végbe, Almás és Kapus folyók vidékén. Így a Kalota név a Tuhutumtól eredne, habár különböznek egymástól de a Tuhutum és Kalota hangzásba közel áll egymáshoz. Mikor Tuhutum nemzetsége elfoglalta Erdélyt, itt vá­ros­nak, falunak híre sem volt.[3] Nemzetsége szabad és harcos lovas nemzet lévén, kinn lako­zott a hegyek oldalában, folyóvizek mellett. E vidéken jó minőségű kenyérgabonát és babot ter­melnek. Benkő József felsorolása szerint a következő falvak tartoznak ide: Alsófüled, Bánffy­hunyad, Farnos, Felsőfüled, Gyalu mezőváros, Gyerőmonostor, Gyerővásárhely, Hódos, In­csel, Jákótelke, Kalota, Kalotaszentkirály, Kalotaújfalu, Kelecel, Kispetri, Kissebes, Kis­ka­pus, Kökény, Középfüled, Körösfő, Magyarbikal, Magyarókerék, Mákó, Malomszeg, Maró­laka, Nagykapus, Negypetri, Negysebes, Nyárszó, Oláhbikal, Oláhnádas, Sárvásár, Sebes­váralja, Valkó, Zsobok.

A váradi püspökség 1291 94-es dézsmajegyzék már a következő faluneveket említi, amelyek megegyeznek a jelenlegi nevekkel: Almásmustara, Bahun, Buken, Walku, Zemteluk stb. A Sztána, Valkó, Zsobok falunevek szláv eredetűek, és a 800-as évek szláv, avar vándorlásra tehetőek.

Kalota nemzetségből a Mikola nemzetség, híres családok származtak, mint Gyerők, Kemé­nyek, Kalosok, Vitézek. E terület magyarsága körülbelül 40 községben él, központja Bánffy­hunyad. Kalotaszeg a középkorban nem volt egységes terület. Az ősi Kalotaszeg a Kalota és Almás patakok melléke, Bihar vármegyéhez tartozott. Nádas és Kapus vizek közé eső terület pedig Kolozs vármegyéhez tartozott. Mivel a területi megosztás így helyezkedett el, a vallási szempontból nézve is más felosztással találkozunk. Egyik a bihari püspökség kalotai főesperességéhez, a másik pedig az erdélyi püspökség kolozsi főesperességéhez tartozott.

A két föntebb említett területet egy hatalmas erdőréteg, gyepű választotta el egymástól, és amelyre a fennmaradt település és helynevek is utalnak, mint például Kapus (1282), Látópataka és dombja, Ispánlese (1444)[4].

Kalotaszeget is mint egész Erdély sok pusztítás érte, török uralom, sok magyar falu elpusztult és helyébe a havasokból románok telepedtek be. Majd a II Rákóczi Ferenc vezette szabadság­harc is elsöprő erővel pusztított Kalotaszegen, mert e terület a kuruc-labanc közti harc színterévé vált. Erdélyi kuruc hadseregben a zsoboki türei, kispetrei, nagypetrei jobbágyok vettek részt. Az 18458-1849-es szabadságharc Kalotaszegnek is tartogatott két csatát: a győztes csucsai és vesztes hunyadi csatákat.

III. Háromszoros folyóirat alapítás.

1. Először a Kalotaszeg 1890 augusztus 10-én látott napvilágot, ez évben 21 szám jelent meg, következő évben 34 szám jelent meg. Indulás után egy évre megszűnt. A lapot 1890-ben 1000 példányban nyomtatták, bevallott célja szerint arra volt kötelezve, hogy Kalotaszeg népét megfelelően tájékoztassa a gondokról és azok megoldásról. Bánffy-Hunyad és vidéke közműve­lődési, társadalmi és közgazdasági érdekeit képviselő heti lap. Egyúttal Jegenyefürdő értesítője. Minden vasárnap jelenik meg. Felelős szerkesztő Bölöni László, dolgozótársai Gyarmathy Zsigáné és Herrmann Antal. Herrmann Antal volt az aki felhívta a világhírűvé tette Kalotaszeget, ezen kívül Jegenyefürdőt üdülőhelyé változtatta. Jól sikerült ez a vállalkozás Gyarmathy Zsigáné és Herrmann Antal között. Amint az első számban is bevallják, meghirdetik célja volt az állami, megyei, községi hivatalok kezelésének figyelemmel kísérése, a népesedési mozgalmak, az emberek, állategészségügy, kereskedelem, iparügy, mezőgazdaság, iskolai és egyházügyek, törvénykezés ismertetése, ezekkel kapcsolatos tanácsadás. E lap létrehozását 1890 július 22 Bánffyhunyadi város tanácsa, Gyarmathy Zsigmond elnöklése mellett határozták meg, a lap neve Kalotaszeg és szerkesztője Bölöni László. Feladata buzdítás, közügyek tisztázása, tükre akart lenni a vidék közéletének, és tájékoztatni a közvéleményt. Herrmann Antal inkább néphagyomány, népdal gyűjteményeket, cigány népdalokat jelentett meg. Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka, Hory Farkas leánya, a magyar irodalom fejlődéséhez hozott nagy teljesítményt. Általában minden szám felhívással kezdődik, majd tartalmazza a Tárcza, Vegyesek, cikkeket. Az 1890-1891-ben megjelent Kalotaszegben döntő részben vannak a népdalok, népmesék, irodalom témájú cikkek. A Jegenyefürdő értesítője mint a Kalotaszeg melléklete jelenik meg. Kiadja a jegenyefürdői igazgatóság, általában fürdőévadban jelenik meg, július-augusztus hónapokban, naponként. A Kalotaszeg előfizetőinek és az állandó fürdővendégeknek ingyen jár. E mellékletben az egészségügyi dolgokról, szórakozásról, művelődésről van szó. A kiegyezés utáni múlt század végi, a monarchiában beinduló gazdasági fejlődés volt észlelhető és e körülmények között jött létre a Kalotaszeg. Ekkor volt tapasztalható a magyar nemzet szellemi és lelki fejlődése.[5]

2. Kevesebb mint negyed évszázadra miután megszűnt e vállalkozás, az I. világháború és az ezt követő békeszerződések előtt, nagy polihisztorunk, Kós Károly megpróbálta a folytatni Gyarmathyné és Herrmann Antal törekedését, munkáját. Terve volt újból életet vinni a Kalotaszeg tájaira a Kalotaszeg folyóirat újraindításával. Első szám 1912 január 7-én jelent meg, a Sztánán szerkesztett és Bánffyhunyadon nyomtatott Kalotaszeg képes hetilap. Amint Kós Károly maga is bevallja, ő maga szerkeszti és adja ki, tartalmazván szabad írásokat, és jellegzetes transzilván szemléletű politikai cikkeket.[6] Bánffyhunyadon a Diamanster nyomdában nyomtatták. E kiadásban nagyon sok a mezőgazdasággal foglakozó cikk, mint például a Gazda című cikkek, amelyek minden számban benne vannak. Ezenkívül a népművészet jellegű cikkek is többségben vannak. Megfigyelhető, hogy a 1890-1891 Kalotaszegben leszögezik, hogy nem foglakoznak politikai kérdésekkel, itt a Kós Károly Kalotaszegjében nyíltan tárgyalhatóak a politikai kérdések. Az utolsó szám 1912 március 26 jelent meg. Összesen 12 szám jelent meg.

3. A néhai Vasas Samu Gyarmathy Zsigáné és Kós Károly céltudatos, félbeszakadt munkáját vállalta fel. A szerkesztőbizottság külső munkatársaival együtt ingyen dolgozott. Mint már fent említettem Vasas Samu kezdeményezte, a bánffyhunyadi RMDSZ segítségével. A lap feladatának tűzte ki, hogy tudósítson Kalotaszeg kulturális társadalmi életéről. A következőkben be fogom mutatni minden évben a szerkesztőket és a kiadás körülményeit.

Először úgy indult mint próbaszám. A Bánffyhunyadi RMDSZ kéthetente megjelenő lapja. Fel van tüntetve, hogy lapalapító Gyarmathy Zsigáné. Kulturális, közéleti lap. Szerkesztők közé tartozik: Török F. László, mint főszerkesztő, Mihály István felelős szerkesztő, más munkatársak: Vasas Samu, Szigetvári Ferenc, Kudor István, Boldizsár Zeyk Imre, Oláh József. Kiadja az "Erdély" lap és könyvkiadó vállalat.

1991 szerkesztők: Török F. László, Mihály István, Vasas Samu, Szigetvári Ferenc, Kudor István, Simon Ilona, Boldizsár Zeyk Imre, Oláh József.

1992 főszerkesztő Vasas Samu, munkatársak: Boldizsár Zeyk Imre, László György, Mihály István, Ricci József, Szilágyi Sándor. Megjelenik a Misztótfalusi Kis Miklós református sajtóközpont nyomdájában.

1993 megjelent három füzet Kalotaszegi füzetek néven, mint a Kalotaszeg mellékleteként. 1993-ban kiadja a Kalotaszeg Kft. Bánffyhunyadon, készült a kolozsvári Szabadság Kft.-nél.